Meglátni és megszeretni

Rá kell jönnöm, hogy szinglinek lenni nagy szívás. Főleg így nyár környékén. Mindenki msnén az 1 hónap, 2 hónap, szeretlek Ferim/szivecském/Tomi és hasonló üzenetek vannak kiírva. Nagyon szerelmes vagyok, imádlak kicsim, hiányzol. Még 8 nap, alig várom, készítsük ki magunkat szerelemmel. És itt megáll az élet... A szinglik meg dögöljenek meg.

Hogy zavar-e? Naja... Hogy irigy vagyok-e? Naja... Nem tudom a szinglik közül ki nem az a párocskák boldogságára. HIányzik nekem is egy pasi. Főleg mivel ez a balfasz megint úgy kerülget, mint a forró kását szokás. Csak tudnám, mit akar vagy mi baja. De mindegy. Véglis még 2 hónap és eltűzök innen. Csak félek, hogy mindenhol akkora szerencsém lesz pasikkal, mint itt. Avagy semekkora. Vajon van olyan, aki arra kárhoztatott, hogy egyedül öregedjen meg, társ nélkül?

No nembaj. A kétségeimmel lehet egyedül vagyok. És valószínűleg jönnek az 'úgysem fogsz' és 'még nem késtél le semmiről' meg az 'úgyis találsz valakit' kommentek. Igen? Én kételkedem. Lehet túl magasra teszem a mércét, ha egy ápolt, céltudatos, határozott, jó kiállású pasit keresek, aki komoly kapcsolatra vágyik. Vagy talán az ilyeneket másnak tartogatja a hülye sors. Passz, de ez van. Léptem egyet. Csak muszáj volt valahogy kiadnom, mert már emgfulladok néha a nyáltengerben (bocs előre is blogom olvasóitól, akik köztudomásúan boldog párkapcsolatban élnek, nem személyeskedés és egy kicsit mégis). Amúgy továbbra is lehet nyálzani nálam következmény nélkül, nem azért irkáltam mert nem akarom hogy lássam kedves nőtársaim/férfi társaim boldogságát, csak na, nyáron nyüszög az ember mikor a csapból is a láv folyik. Szóval továbbra is tessék azért beszélni velem, mert morr leszek! Ma Maddox kedvet öltöttem fel, fáradt is vagyok és legalább egy órába telt feltenni, crackelni meg hasonlók a hp5-öt játékban. Nos, jó éjt :)

"Nem mi választjuk meg az időt, amiben élünk. Mi csak arról dönthetünk, hogy mihez kezdünk az idővel, amely megadatott nekünk."

Blog, igen újra. Több okból is. Mostanság úgy tűnik, aogy én kimászok ebből az érettségi-depresszióból (kellett neki valami nevet adni), sokan mások belemásznak a vizsga/egyetem-depibe. Elsősorban az én Főnixemről meg Szivárványomról beszélve. Főnixnek a nevében is benne van, hogy hamvaiból új életre kél. Tudom, hogy túl lesz ezen, mert az élet nem céltalan. Mind elbizonytalanodunk az úton, de vissza fogunk találni. Valahova mindig. Mert elszántnak kell lennünk. Mindenkinél vannak kételkedési pontok. De azt hiszem, nem véletlenül születtünk egy linyen kételkedő világba. Kételkednünk kell a megértéshez és az elfogadáshoz. Talán csak valami olyan hiányzik, amire még nem találtunk rá, és ez okozza a bizonytalanságot... De helyére fognak kerülni a részek, mert valahogy csak megél ez a sok milliárd ember a Földön. És nekünk is van egy célunk, egy küldetésünk. Hogy mi is pontosan, azt talán sosem tudjuk meg. Főnixem, tudod kié voltak azok a szavak, amire emlékeztem? Itt van a blogjegyzés tetején, bizony...

Kedves Szivárványom, neked hosszabb sorokat szánok, mert te még nem tudod, hogy mi ez az egész. Egy súlyos gránitfalként omlott rád egy év alatt mindaz az érzelmi nyomás, amit mások évek alatt dolgoznak fel. Attól a pillanattól fogva, hogy tudatosult benned, hogy mit érzel Tökfej iránt, minden megváltozott. Sehol sem volt a régi szép idő, mikor minden egyszerűbbnek tűnt eső meg napfény nélkül, valami halvány hasonmásukkal. Megpróbáltad úgy kezelni, ahogy mindig. Avagy nem érdekel, elmúlik. De talán a gyógykezelés ezegyszer másmilyen kell, hogy legyen. Annyi minden változott körülötted egy év alatt, és te is annyit változtál, csak éppen nehéz ezt elfogadnod. Már nem térhetsz vissza ahhoz, aki voltál, véglegesen megváltozott benned valami. Persze a soha az nem soha, mert ilyet nem mondunk (köszönjük Miss Mici by Varázslatos iskolabusz), de egyelőre nem. Más lettél... mások az érzéseid, más kezelés kell rá. Hiszen nem mindegy, hogy krónikus vagy akkut fejfájást kezelsz aspirinnel. Míg utóbbi esetben hatásos lehet a Saridon, előbbi esetben valahol mélyebben kell keresni a gyökerét, és mást találni a fájdalomra. Itt az ideje talán, hogy tovbb változz. A lárva sem marad báb élete végéig, hanem átalakulpillangóvá. Nem tudom, nem tudhatom, hogy mit akarsz vagy mi kell neked. De talán ha a hagyomános Saridon nem vált be, továbbra is fennáll a probléma, akkor új módszert kell keresned. Itt már nincs helye a régi, "jól bevált" módszereknek. Az új idők új érzéseket hoztak, amik új módszereket igényelnek. Talán most már nem kell örökké erősnek maradnod. "Ideje van a szakgatásnak és ideje a megvarrásak", hogy Coelho-t idézzem. Sőt, tovább megyek, A Zahír után a Veronika meg akar halni következik idézetekben...
"A Kanadai Statisztikai Hivatal adatai szerint életében legalább egyszer szenvedett valamilyen lelki betegségben: a 15-34 közötti emberek 40%-a, a 35-54 év köztiek 33%-a, és az 55-64 év köztiek 20%-a. A becslések szerint minden ötödik ember valamilyen pszichikai rendellenességben szenved. Minden nyolcadik kanadai életében legalább egyszer elmegyógyintézetbe kerül mentális zavarok miatt... ...Minél boldogabbak lehetnének az emberek, annál boldogtalanabbak. Az ember nem képes megemészteni a boldogságot."

De inkább beírom a verset, ami most született..

Hát igen, jó rég volt, hogy utoljára írtam. Azóta már megérettem de rendesen, kitűnő érettségi bizivel :D. Sőt már be is szkenneltem a dearest felvi-re. Bár az agyamra megy, most változtattak kinézetet rajta, és jelenleg semmit se találok. Amúgy meg randa és élettelen, hogy csak így pár szót mondjak arról a csodaszép újfajta honlapról. Az adataimat jelenleg feldolgozzák, mármint amit pótoltam, de amúgy egészen okés ahogy most áll a dolog. Igazából mivel júli 9-ig kell beküldözgetni, jó lesz ha előbb-utóbb megcsinálják, hogy ha valami még nincs esetleg, akkor azt még feltehesse az ember. Végülis még van több mint egy hét. Szóval végeredmény: matek 81%, magyar 93%, töri 89%, biosz emelt 88%. Ehhez még ugye a tavalyi angol 90% és a kémia közép 94% jön. Tehát duplázással 444 pont, viszont normális rendszerben 451 pont. Ezzel az osztály élvonalában végeztem, pedig ugye én 6 tárgyas vagyok. Tehát halál elégedett lehetek XD. Igazság szerint ngyjából nincs az az isten *lekopogja* hogy ne vegyenek fel ennyi ponttal. Elég tisztességesen tanultam és dolgoztam ezért, szóval no.

Amúgy meg nyár van. Nyár van, és kicseszett fáradt vagyok. Csak nem tudom, miért :S. Elvileg alszok legalább 8 órát minden nap, sőt inkább 9et, mégis fáj a fejem, fáradt és nyűg vagyok. De lehet, hogy még egy pár napig ilyen állapotban leszek, mert a felhalmozódott fáradtságot kell kipihennem. Reméljük a nyár erre jó lesz, mert utána újabb kaland jön. Meg hát a nyár se semmi őleg a pénz kérdése miatt. Hogy hogy és mint lesz. Össze kell ültetni Zsana szlőket meg az enyémeket, mert a pénzügyek rájuk tartoznak, nem rán úgymond. Mivel ők fizetik... Pakolni kéne meg megmozdulni, de még nem megy. Előbb utóbb majd fogom magam és kukázni kezdek, kidobom ami nem kell, elspájzolom ami emlék és marad, ami jön. Igazából 12 évet kell szelektálnom... Alig hiszem el, hogy kész, vége, nincs többé gimi és jön az egyetem. Így visszanézve a gimi annyira nem volt semmi. Mintha meg se történt volna. Az agyam máris szelektálja a lényegtelen infókat. Bár a töri még mindig itt kering... Szóval furcsa lesz. Mint mikor gimisként a negyedikeseket nézve elcsodálkoztam, hogy úúúristen de nagyok, ők már ballagnak. Most meg én kerültem ide és egyáltalán nem érzem a változást, hogy én most 'hú de végzős' lennék. És megint következik a gólya időszak.

Az elmúlt napok kicsit mesébe illőek voltak. Előbb Mircsi, aki lejött hozzám csütörtökön. Busszal megjött, elmentünk a centerig, lebzseltünk... Meg elmásztunk a városig az Andrássyn, megnéztük a templomot, a Phaedrát, a Korzót. Beült zenekarra is, amit remélhetőleg ngyon élvezett. Persze nem kerülhettük ki, hogy ahogy elhagytuk a plázát, ki jött szembe az út másik oldalán? Naná, hogy ő kegyelme, aki baszik visszaírni miután ő küldött sms-t... Igazából nincs kétségem felőle, hogy észrevett minket. Többször megállt, várt, rágyújtott... aztuán továbbment. Álatira nem értem én ezt, de tudjáok mit? Szarom le... Egy szót em volt képes váltani velem, vagy egyáltalán hozzám szólni. Hát toszódjon meg... Na nembaj, miután megmutogattam Mirának ezt a hím egyedet, mint az állatkertben, elzúztunk Transformerst nézni. Amit állatira élveztem, tekintettel arra, milyen autók voltak benne :D Meg arra, hogy végre megtörtént az, amit én már az első részben is vártam. Bár szívesen kihagytam volna a sok nyál jelenetet Mikaela-val egyetemben. Hihetetlen idegesítő, üresfejű liba az a karakter... És a színésznő csodálkozik, hogy miért csak a testéért akarják alkalmazni. Bocs, örüljön, hogy azért alkalmazzák... Na mindegy. Szóval a világ újra megmenekült hála a Pindúr Pandúroknak, akarom mondani a az Autobotoknak és Samnek meg mondjuk ne hagyjuk ki Röptüzet meg a kis kanos álcát, sőt kedvenc 'fanszőrfejű' exügynökünket (Egy férfi... egyedül... elárulta szeretett hazája XD) és Sam kotnyeles szobatársát is emgemlítve. Utána sétafika hazafelé, beszélgetés az élet nagy kérdéseiről, meg csövezés a játszótéren a hintában. Ja és kiabálás a nyolcadikra két kiscsajnak meg egy kissrácnak. Azután másnap Szex és New York nézés meg ilyesmik, du meg feltettem Mirámat a buszra, én meg mentem vonatozni.

Három napos "pesti" tartózkodásom alatt máris megerősítésst nyertem abban, hogy soha-soha nem bírnék ott lakni :P. Mondjuk tegyük hozzá, hogy Zsanáék vonata is késett nemtom hány órát (minimum másfelet), de ez csak a kezdet volt. Először is én tényleg akartam jegyet venni, de az újságos bezárt, a buszsofőrnél meg csak vidéken dívik jegyet venni... szóval gondoltam, ha jön az ellenőr, megmondom neki, hogy én nagyon szívesen megveszem a jegyet, ha megmondja hol kell... Felszálltam a piros hetesre, mert az elvisz Kelenföldig. Namármost a piros hetes úgy gondolta, hogy menjek anyámba, ezért lerobbant a gellért-téri megállóban. Miután gyorsbuszok nem állnak meg abba na megállóban, így egy kedves korombeli csajszi segített, hogy hogy és mint. Felszálltam egy sima 7-esre, ami elvitt a móriczig, közben ott jött mögöttünk már a piros 173-as, szóval egy 'köszi'-t lihegtem a csajszinak, és elloholtam a mögöttünk lefékező gyors 173-asig. Miután végre felszálltam - persze még mindig érvényes jegy nélkül -, elmentem Kelenföldig, ahol halálos megelégedettségemre ott volt Zsana, ígyhát örömködtem meg midnen, hogy végre oké lesz minden (na persze...). Leülünk Kelenföldön, anyám már idegbe kergetett a hova mentek, miért mentek oda, ki van ott, miért van ott, le fognak ütni este a sötét utcán szöveggel, de ami jobban tetszett, hogy a 22:05-ös érd-felsői vonat 10 percet késik a Délitől. Zsana is nagyot sóhajtott, oké, akkor 10 perccel később, szólt Gábornak. Na jó, 5 perc múlva már 20 perc lett belőle, de érd-alsói vonat... Oké, még nyugisak voltunk. De az Érd-felsői vonat is késik 20 percet. Na remek, akkor Érd-Alsóra megyünk, utána taxizunk. Na jó, egyszercsak azt mondja, hogy vonat érkezik és továbbmegy Nagytétény egyéb, Érd-felső... Második vágányról. Oké, akkor birkacsorda egyes peronról kettesre vonult. Majd bemondják, hogy igazából kettes vágány Érd-Alsó... Na hát ekkor már kínunkban röhögtünk. Végl felszálltunk egy vonatra, és mivel fogalmunk sem volt, hogy hol fog megállni (igazából csak reméltük, hogy jó irányba megyünk), leszálltunk Érd-alsón (amúgy ilyenkor bezzeg egy darab rohadék kalauz nem jön, hogy ellenőrizze a jegyet. Ugynamááár).

Na ezután Zsana hívja Gábort, nem veszi fel... oké, leszálltunk, még mindig nem veszi fel... akkor hívjunk taxit, oké, tudakozó, szám szuper, minden mint a karikacsapás... a taxiszolgálta nem veszi fel. Na jó, akkor induljunk el valamerre, majd csak lesz valami. Gábor csörög, remek! Taxi a kínai büfénél, oké... Egy gond, hol a kínai büfé? Merthogy menjünk a valahol balra. öhm hát oké, akkor irány bal, lefele ahol emberek vannak. Első kérdezett pesti, na remek, azután egy csaj kisegített minket, vissza, fel és jobbra. Tisztára, mint eg yrosszul megtervezett amcsi film. Persze közben találkoztunk pár kiabáló bunkóval, megszólalt az egyik botl riasztója. Tiszta Brooklyn ez az Érd. Na jó, végre taxi, beértünk, találkoztam Gáborral ollé... a wc-ben átöltözés kevésbé tetszett, de hát szükség örvényt bont. Azután még egy fél óra smink és haj, előbbi rémesen erős, de Gábor utasítása, szóval oké, ez van. Az est további részéről nem nagyon tudnék nyilatkozni, ivás, rosszullét... ahogy lenni szokott, főleg ha az ember sokat és gyorsan iszik és incs hozzászokva. Meg rakoncátlankodik a pocija... A fülbevalóm valahol elveszett, vagyis a fele. Meg hát voltak érdekes dolgok, mindenesetre tanulságos és eseménydús este volt. Azután a döglődős másnap, Adri már korán vissza Szegedre, Gábor valamikor miután kikecmeregtek a másik lusta macskával az ágyból, avagy megtért Gomorrából. Dumcsizás, ribizli meg fagyi, kudarcba fúlt filmnézés (elcsúszott hang, uncsi nyálsztori és bealvó dög). Szóval felvonultam olvasni, amíg amaz lent alukált. Azután már mire észbe kaptam, újra Gáborral kiegészülve röhögtünk a Pázmányos bejegyzésemen meg az msn szövegeken (nem tudom melyik honlapról) meg sztoriztunk. Utána GYU 1 bővített változat, valami kegyetlenül szarrá röhögtük magunkat rajta. Absinth amúgy még reggel megpróbálta lerágni a lábamat, amely emléket a nap folyamán többször felidézett bennem... Komolyan öngyilkos hajlamú, az ember lába alá surran, hogy egyrészt pofára essek benne, másrészt rálépjek (ez Zsana apukájának sikerült is). Szóval másnap, Gábor előbb-utóbb megint el, mi Star Wars 3-a kezdtünk el nézni, aminek már az elején leszögeztem, hogy Palpatin kancellár a gonosz sith nagyúr, mert ahogy beszél az annyira egyedi. No nembaj, Anakin hamuvá égett, Darth Vader lett, Padme megszülte ikreit és összekacsolódott az 1-2-3 4-5-6 sorozat. Addigra már megjöttek a szülők, kis dumcsi, de már indulni kellett, mert ismerve a közlekedést másfél óra alatt se érünk be. Ott voltunk bőven időben, azután kiderült, hogy késik 10 percet a vonat... azt akarom mondani, hogy 20-at... mármint 40-et. Szóval miután megbeszéltük ügyes bajos dolgainkat, Zsana kénytelen volt otthagyni, mert mozis program, én meg boldogan szálltam fel a 11-es vágánynál a tessalonikiba közlekedő nemzetközi járatra. Ami röpke 63 perces késéssel el is indult, így 11re haza is értem. Mondhatni csodás volt a közlekedés... Na nem baj, hála égnek nem Pestre megyek tanulni. :P

Hm, blog... Igen, annyi mindenről képes lennék írni és mégis semmiről. Nem is tudom mivel kezdjem, a szomorúsággal, az őrültséggel vagy a boldogsággal. Talán ilyen sorrendben :)

Nos néhány napja kaptam egy smst egy kedves ismerőstől. Bár már nem tudom, minek higgyem... kedvesnek, mocskosnak, aljasnak, imádnivalónak, bizonytalannak, kihasználónak, hihetetlennek vagy unalmasnak nevezzem. Talán mindnek. Hihetetlen, hogy miket tudok érezni. Nem akarom, hogy ezt nevezzem életem első igazi szerelmének. Olyan szánalmasnak tűnik ez az egész. Hogy volt valaha valami vagy soha nem volt semmi csak én akartam? Beleéltem magam, hogy valaki szépen mosolyog rám, kedvesen szól hozzám és beszélgetni akar velem? Azt hiszem, sosem fogom megtudni igazán... Csak találgathatok.De azt sem tudom, miért küldte azt az smst azon a napon délután kettőkor... mi késztette rá? És miért nem válaszol? Felkavarta az érzéseim... amikor azt hiszed, hogy már el tudod viselni, akkor mégsem. Minden nap ezerszer ránézek a telefonra, azt várom, hogy talán volt egy nem fogadott hívásom. Azután beletemetkezem a töritételeimbe, és igyekszem nem elkalandozni. De amikor megszólalt a csengő, összerezzentem. Egy kép ötlött fel bennem, ahogy Maci az ajtófélfának dőlve felnéz apámra, és egy kis mosollyal azt mondja, hogy 'Jó napot, Krisztit keresem'. Én már a rövidnadrágom felé pislogtam, hogy úr isten, ha meglát így... azután egy pillanattal később ráeszméltem, hogy hülyeségeken gondolkozom, ez sosem fog bekövetkezni. Mégsem tudtam újból rákoncentrálni Mária Teréziára... Hát még mikor apa benyitott, úgy rezzentem össze, mintha éppen most reppent volna oda hozzám a hír, hogy egy úriember kint vár az ajtóban. Nevetnem kell magamon, annyira szánalmas. Tovább akarok lépni. De azt hiszem, hogynálam ez csak a kutyaharapást szőrével módszerrel fog működni. És ugyan mikor lesz az, ha egyáltalán lesz... Persze az élet sokmindent tartogathat számomra. De ahogy elkezdek Szex és New Yorkot nézni... 30 éves szinglik. Belőlem is ez lesz? Tudom, hogy nem a külsőn múlik, ki találja meg a párját. Van számtalan ismerősöm, akik nem a világ legszebb hölgyei, de boldogak a párjukkal. A szépség annyira relatív, kinek mi a szép.
Azt hiszem, túlságosan nagyok az elvárásaim vagy ilyesmi. Igazság szerint az utóbbi napok ismeretsége rádöbbentett, hogy milyen férfit keresek. Olyat, aki mellett biztonságban érezhetem magam, és lazíthatok. Aki vigyáz rám, és talán kicsit apakomplexusosan hangzik, de rajtam tartja a szemét. Hogy én lehessek, aki vagyok. Másrészről szeretem a veszélyt. Ha egy fiúban van némi titokzatosság, egy kis 'nem tudom megmondani igazán', az az én típusom. De Macihoz visszatérve, nem tudom, mikor leszek már túl végre mindezen. Persze nem könnyű, ha az ember minden héten csütörtökön kiszámíthatóan 6-tól 8-ig őt látja. Ráadásul ahogy a tükörbe nézek, meglátom pont őt, és eszembe jutnak az évekkel ezelőtti tükrös beszélgetéseink. Bátran nevezhetem flörtnek, mert az volt. Csak tudnám, mit akarhat. Vagy miért kellett ezt most megtennie. Az érzéseimet bizony jól megkavarta... Nem tudom őt hova tenni. De megbirkózok vele. Erősebb leszek, de legalábbis megpróbálok.

Azután a középső témám az őrület volt. Hihetetlen mennyire utálatos újra gimisnek érezni magam, ahogy a tételeket tanulom. Másfél hónapja egy szobába zárva szociális kapcsolatok nélkül. Ha pedig ki tenném a lábam egy órára vagy kettőre, attól csak még szorongatóbban tér vissza az érzés, hogy mennyire egyedül vagyok a négy fal között. Harapós vagyok, rosszkedvű és vagdalózom. Nem tűrök el olyasmit, amit máskor simán. Leugatom a barátaim, amiért jót akarnak. Leugatom a legjobb barátnőm, hogy mi az már, hogy a pasijával van. Utálok ilyen pms szindrómás lenni, de idről időre rámjön. Nem nekem való a bezártság és elszigeteltség. Nem lennék jó remete . Ráadásul mozogni is szeretnék, futni vagy biciklizni, de egyszerűen felkelek 10kor vagy 11kor, egy óráig tart, míg élhető állapotba kerülök, majd este 10ig tanulok. Undorító dolog. De már csak keddig tart, utána... Tényleg, mi is van utána? talán Mira lejön csütörtökre meg megvizslatja a fent említett egyént, aki ennyi gondot okoz nekem mostanság. Azután... azután talán megnézem Szegedet, ha úgy adódik (amit nagyon remélek, már hiányzik a napfény városa). Utána azt hiszem, kiszelektálom, hogy mi a marad és mi a tároló könyv. Takarítok kicsit: mi az ami velem jön Szegedre, mi az, amit itt hagyok az életemből. És talán magamban sem árt egy nagytakarítást végeznem, hogy mit vigyek és mi marad... Mi marad itt a panelban, Békéscsabán, az emlékeimben... Utána nem tudom. Terveim augusztus első hetére vonatkozólag vannak, gólyatábor nem hiszem, hogy lesz belőle. Nyelvvizsga sem hiszem jelenleg. Esetleg ha megfűzöm nagyapámat. Még össze is kell ültetni a szülőket egy nagytanácsra. Valamikor. És hopp, 18 leszek... Ez is eljön még, de ez a jövő zenéje.

A harmadik a boldogság. Előzőleg már megemlítettem, hogy mindjárt vége az érettséginek és egy új életszakaszba lépek :). De ez most nem az, amiről szólni akarok... Nem, ez most egy különös ember, aki alig egy hete lépett bele az életembe. Az egész úgy kezdődött, hogy két vizsga között a hölgy hazament, mert már elege volt... és lám csak lám, találkozott a herceggel. Persze ilyenkor mit csinál a jó barátnő? Azonnal csekkolja a srácot iwiwen. No, mondom tenyerem dörzsölgetve, lássuk! És volt is mit látni... első látásra csak annyi jött le, hogy értelmes és szimpatikus is lehet akár. Szóval ennek örömére írt nekem egy üzit, hogy ugye én vagyok a kukkoló barátnő, és hát írtam, hogy naná, vegyen fel msnre. Szóval felvett. Ekkor kezdődtek beszélgetéseim a Mesterrel. Ugyanis azóta ez lett a megnevezése :D Nem áll rá a számra a neve... mégannyira a vezetékneve :S. Szóval Mester. Becézgetni nem fogom, bár ő gyakran nyúl ehhez az eszközhöz. De csak nevetek és aranyosnak találom. Úgy jellemztem és jellemezném magam, mint a kislány aki gengszter bácsi ölébe ül és hihetetlenül élvezi. Naivan felmosolyog, a gengszter bácsimegsimogatja a kislány aranyszőke fürtjei, és tudja, hogy ha most az oltalmába veszi, azzal valami megváltozik. Nem csak a kislány életében, de az övében is, mert egyszer még ez a kislány lesz valaki. Szóval nagyon szeretem a srácot :). Kicsit olyan, mintha egyfajta keresztapa lenne. Olyan apukás stílusú. És elvileg én is olyan vagyok neki, mint egy kislány, akit igazgatni kell a nagyvilágban. Tudom, hogy nem én vagyok és nem is én leszek az utolsó, akit szárnyai alá vesz, mert ő ilyen. De azt hiszem a dolog varázsa abba nrejlik, hogy mindenki úgy érezheti, hogy különleges egy szinten.Én legalábbis szeretem ezt hinni. Hogy egyedi vagyok :D. Azután meglátjuk, ha az élet is úgy akarja, hamarosan élőben is megismerhetem az urat. Long live to the Godfather and Wingless Fairy ^^ . Visszanyerem lassan az abba vetett hitem, hogy van értelmes élet a Földön. No meg már elfelejtettem, miért szeretek srácokkal barátkozni. Plusz ráébresztett, mit is keresek vagyis keressek egy pasiban, ami jó. Könnyebb úgy járni a világban, hogy tudom mit akarok. Úgy tűnik a szerelmesek nem szándékoznak távolabb kerülni egymástól, így valószínűleg lesz elég időm rá, hogy megismerjem a titokzatos Armandot. Mindig is imádtam rejtvényt fejteni, ez sem kivétel. És gyerekek, azt a hangot egyszer hallani kell! Már teljesen el is felejtettem, hogy mély hangja van azután egyszercsak beleszólt a telefonba. Nahh hát ott lehidaltam :D. Én hangok, illatok, érzések szenvedélyes szerelmese vagyok és mindig magával ragad, ha valami különlegeset tapasztalok. Ez a hang ilyen. :D Utoljára Osztár Sándor, színész hangja volt, ami ennyire megtetszett.
Tetszik ez a tanítvány dolog. Rég találkoztam ilyen megkapó emberrel. Úgyhogy looking forward to meet with Joe Black. Avagy a merovingi, ahogy ő jellemezte magát. Amíg szereti, tiszteli és Kleopátraként imádja a hölgyét, addig jóban leszünk :D. És azt hiszem, hogy nem ismerem félre, ha bízok a becsületességében. Szóval boldog vagyok, hogy a barátnőm ilyen nagyszerű és hozzávaló társat talált és főleg, hogy boldog :) Úgyhogy a rám nem ruházot hatalomnál fogva felvértezlek titeket a létező összes jóval és szerencsével, ami csak érhet egy kapcsolatot. :)

Nos, ennyit így hajnalban.

1. A pun háborúban nagyon sok római elpusztult. Ezek mind Rómába költöztek és proletárok lettek belőlük.
2. Sztálin eredeti neve Dzsuvás Villi volt.
3. A kaszt zárt társadalmi csoport, ami között csak lélekvándorlással lehet mozogni.
4. Ahhoz, hogy valaki dzsentri legyen, tartalékos tiszti érettségi kellett.
5. Kréta élén két minotaurusz állt, akik évente cserélték egymást.
6. - Ki volt Ben Gurion?
- Angol szociológus, a Magna Charta szerzője.
7. A középkor virágzása a mezőgazdaság forradalmával kezdődött (sövényvágó olló, hidraulikus szivattyú).
8. Szent István valahol azt hallotta: azé a föld, aki megmuveli.
9. - Milyen tisztségeket töltött be Cromwell 1685-ben bekövetkezett haláláig?
- Lord-processzor.
10. - Mi az önkormányzat?
- Ahol az emberek sürgős dolgaikat elvégzik.
11. - Magyarország tagja a NATO-nak?
- Nem.
- Miért?
- Magyarország a Varsói Szerződés révén lett tagja az ENSZ-nek, de később úgy döntöttek, hogy mégsem csatlakozunk a NATO-hoz.
- Hány tagja van jelenleg a NATO-nak?
- Több mint 30. Nem, nem, nem, 51.
- Értem.
- Ki Irak elnöke?
- Arafat.
12. Leginkább Aranyt szeretem és Petőfit, mert nekik nem volt annyi aberrációjuk, mint a többi költőnek.
13. - Miről szól Katona József Bánk Bán című drámája?
- Arról szól, hogy van Bánk, aki egy bán…
14. - Mi az eutanázia?
- Az egy betegség, egy tudathasadásos állapot.
15. - Radnóti Miklós miért volt kénytelen Szegeden folytatni egyetemi tanulmányait?
- Radnóti Miklós eredetileg jogász szeretett volna lenni, de végül a könnyebb utat választotta, ezért ment a szegedi egyetemre.
16. Pál apostol javasolta, hogy a túlzott aszkétizmust mellőzzék, mert mindenkinek joga van a jóléthez.
17. Széchenyi fő műve a Tőke.
18. Csoóri Sándor több évet élt Indiában s ott is halt meg.
19. - Mit tud Pázmány Péterről?
- Pázmány Péter költő volt és politikus. Gondolom, köztiszteletben álló személy volt.
20. - Mikor tört ki az 1848-as forradalom?
21. - Ki kötötte a Bethlen-Peyer-paktumot?
- Az SZDSZ és az MDF.
22. - Mondjon magyar kormányzókat!
- Göncz Árpád, Fráter György.
23. - Ki volt Szent Imre nevelője?
- Várszegi Asztrik.
24. - Mikor alapították a Szovjetuniót?
- XVIII. század.
- Nem. Mikor szűnt meg?
- 1450-es, 60-as évek.
- Nem jó. Azt mondja meg, mely országok tartoztak hozzá!
- Az északiak!
- Például?
- Norvégia!
25. Magyarországon 1849 után a hivatalos nyelv az osztrák.
26. A pápa református vallású.
27. A keleti kereszténység vezetője a tibeti láma.
28. - Mondjon párat a tízparancsolatból!
- Felebarátod feleségét szeresd!
29. - Foglalja össze a keresztény tanítás lényegét!
- Hát, ezt most így Anschluss nem tudnám megmondani.
30. Luther Márton templomi könyvnyomtatással foglalkozott, és egyet-kettőt ki is szögezett a templomkapura.
31. - Mi a feminizmus?
- A feminizmus azt jelenti, hogy a nők el vannak nyomva a férfiak alatt.
32. Ha valaki sok évig él egyedül, annak rendszerint házasság a vége.
33. - Mi az RMDSZ?
- Az RMDSZ egy román alapítvány, a kuratórium elnöke Tőkés László.
34. - Ki jelenleg a köztársasági elnök?
- Nem tudom, mert szerintem alkalmatlan.
35. - Ki Csurka István?
- A Munkáspárt elnöke.
36. - Ki volt kormányon 1994-1998 között?
- A MIÉP és az MSZMP.
37. - Hogyan végződik a Hamlet?
- Meghajolnak a színészek.
38. - Milyen szabadságjogokat ismer?
- Két szabadságjogot ismerek: a vallásit és a szexuálisat.
39. - Mi az Alkotmány?
- Az Alkotmány egy intézmény, szervei: Alkotmánybíróság, a zászló, a címer.
40. Svájcban az egyik hivatalos nyelv a svéd, mert Svájc Svédországgal határos.
41. Magyarország jellemző állatfaja a béka.
42. - Hol van Bős és Nagymaros?
- A Tiszán.
- Hol?
- A Maroson!
43. Szent István kért egy koronát, majd megfogalmazta a szatmári tizenkét pontot.
44. - Ki volt Szent István felesége?
- Bajor Gizi.
45. A fáradt Odüsszeusz leheveredett egy nimfa alá.
46. Radnóti Miklós egész életében tudta, hogy meg fog halni.
47. - Az eutanázia például azt jelenti, hogy ha valakinek az anyósa lélegeztetőgépen van, kikapcsolja a lélegeztetőgépet.
48. Az első világháborút azért vesztették el a németek, mert Bulgárián keresztül támadták meg Franciaországot.
49. Vannak olyan helyek a Földön, ahol például éjszaka egyáltalán nincs napsütés.
50. Petőfi Sándor Kiskőrösön született, apja Petrovics Emil.

Mi az, ami fontosabb a barátság vagy a szerelem? Vagy másképpen... mi a nagyobb boldogság?

Amúgy kiderült, hogy a birka is baromfi, nem szabad tojással a fejeden melegvíz alá állni és a barátaim legalább olyan erőszakosak mint én. :P

Szerintetek?? Szerintetek????? Ez most mi????

14:02 perc... sms érkezett a telefonomra. Rég nem beszélgettünk. Pedig részemről van rá igény. Mac.
Hooooooooooooooooooooooooooooooooooooogy? Részéről micsoda? Igény? Igény?? Mióta odaadtam neki a levelet, alig egy kukkot szólt hozzám. És pontosan tudja, hogy mik az érzéseim. Avagy levééél. Akkor miért teszi ezt velem? Na mindegy, visszaírtam neki, hogy oké, én is szívesen beszélgetnék. Semmi válasz... eltelt egy óra... kettő... most fél kilenc, de még semmi. Azóta írtam egy másik smst, megkérdőjelezve, hogy nekem szánta-e. Ugyanis a levelem óta nem beszéltünk és kicsit fura. Nem bírok koncentrálni. Miért teszi ezt velem?Nem lehetett  volna, hogy szépen, nyugisan emgvagyunk egymás mellett még augusztus végéig... és atala vista... Nem lett volna probléma. Nem, neki feszkót kell csinálni egy nyomorut smssel! Grrr... bár valami el tudná vonni a figyelmem...

A Csend Sorsa

Ugye hallod, ha most szólok hozzád?
Hisz oly hangosan szólítalak, hogy fáj szinte már,
Ahogy a farkas jajszava fáj a Holdnak, ki magányban vár.
Széttép, ahogy nappalt az éjszaka, mert magam vagyok.
Csak csendet hallok.
Széttép, ahogy éjszakát a nappal.

Vajon motoszkál-e a kép perifériádon?
Vagy épp boldogan fekszel meleg ágyon, s a Sors csókol vállon,
Pont úgy, ahogy szeretnéd minden éjszakádon? Ahogy éltet
Most, ahogy éltet majd, ahogy más nem segíthet.
De én csak csendet hallok.
Így éltet, így éltet majd.

Elhalványul majd más emellett?
Minden percben a Sorsod keresed, minden helyben s időben,
Mit más nyújt éppúgy kevesled, mint bármit, ami nem Ő.
A pillanat elmúlik, majd újra eljő, apróvá zsugorodik és megnő.
Hallom a csendet.
Újra eljő, elmúlik, a pillanat a végtelenbe nyúlik.

Nekem csak a Csend marad?
Most is csak dereng mindez, ha kinyúlok csak lég,
Nem tömör, nem valós. A gondolatok csak az emlékeket idézték.
A Sors táncpartnered, én csak csendet látok, hallok.
Magányomban csendben kuporgok.
Táncpartner a Csend, míg a Sors veled összecseng.

Cleo

Szóval a blog átalakul, amint látszik, mert miért is ne. Amúgy azért, mert a sárga túl hepi és az ember pocsékul érzi magát mikor nyűgös és egy randa nagy sárga valami vigyorog rá. Na olyankor lesz igazán ideges :p. Szóval most szivárványos leszek hangulatnak megfelelően kiválasztva, hogy melyik színt akarom :P. Rendesen kész a blog csak pár nap múlva lesz. Ugynais nincs Front Page-em, hála égnek kispórolták a2003-as office csomagból... szóvall kénytelen vagyok rászállni a macskára, de ő meg két napig lávol, tehááááát visszajutottunk a kiindulási problémához: nicns front page-em, és vannak dolgok, amiket csak ott lehet rendesen megoldani. Tehát blog átmeneti állapotban van. Jahés Zsana egy disznó csak a kedvéért XD És még garázdálkodik is szóval seggbe lesz rúgva XD.

Hellohello:) itt a Csibe-segély. Egy kis vészhelyzet adódott a bloggal, ezzel fog élni csütörtökig... Reméljük kibírjátok a mehet gomb formahibáját, és a felemás keretet a fejléc körül. Vagy úgy? Fel se tűnt? Ejnye! Na ez az én hibám, Cleo/Krisszi/Ares/Mittomén még midnig maxximalista, tökélyhajhász pepecselős angyalka, de eltűnt a frontpage-e, úgyhogy egy trehány liba szerkeszt neki, az meg most lelép:D Így jrátatok:D Barátkozzatok meg a godnolattal drágaságaim:D Csók nektek!