Avagy találtam jó néhány idézetet, amik illenek a közelmúlt illetve jelen eseményeire, valamint egyszerűen gondolatokat ébresztettek bennem. A kis repertoárt köszönjétek Felnek, ő adta az indíttatást, hogy írjam le blogba.
'Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk.Mintha régen testvérek lettünk volna. Méginkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás, csak visztontlátás.Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt.'
Azt hiszem elég egyértelmű, hogy kire utal. Az ikrem, aki már nincs. Azzal a különbséggel, hogy én érzem az ikremet, de ez a mostani Hesztia már nem ő.
'Az igaz barát olyan, mint az egészség, csak akkor értékeled, mikor már elvesztetted.'
Igen, pontosan. Amikor megpróbáltam kizárni Amandát az életemből, akkor kezdtem értékelni igazán, amiket mondott, amiről beszéltünk. Miután beszéltem Feliciával s letiltottam újból éreztem. Mondhatnám, hogy most is ezt érzem, de hazudnék. Hiányzik, de az igaz barátságot megkérdőjelezem.
A barátság sohasem felejt. Éppen ez a csodálatos benne. (Oscar Wilde)
Oh, hogy az milyen érzés volt, mikor beszéltem az exwv-sekkel, és annak ellenére, hogy miket vágtam a fejükhöz némelyiküknek, senki sem haragudott. Igazán bocsánatot sem kértem, mert akkor azt éreztem, de ők értettek, és nem haragudtak, pedig mindenre tisztán emlékeztek.
"Igazi barátod az, aki a hátad mögött is csak jót mond rólad." (Sam Ewing)
Ez nagyon jó idézet. Én sem tartottam be, nem vagyok makulátlan. De mindig igyekszem erre törekedni, csak sajnos sokszor előretörnek az érzelmeim, és ki'bugyognak'. De ezt olvasva megfogan bennem a vágy, hogy így cselekedjek.
"Mindig nézz a hátad mögé, a barátok onnan döfnek!"
Oda bizony, méghozzá hirtelen. Minden előjel nélkül akár... Ha megérzed sem tehetsz semmit, maximum magd sétálsz a késbe...
'Aki barát, az szeret, de aki szeret, az nem mindig barát.'
Ez Felicia mondata átvitten. Aki túl sokszor mondja, hogy szeret, ott valami nem stimmel. Ezt nem mondani, hanem érezni kell.
'Az igaz barát az, aki alaposan ismer téged, de ennek ellenére szeret.'
Amit Hesztiáék képtelenek megtenni... mert nem ismersz valakit csupán az alapján, hogy milyen gondolataidat szajkózza vissza.
'Sose magyarázkodj. A barátodnak nem kell, az ellenséged nem fogja elhinni.'
Ez meg nagyon ide illik. Pedig mennyit magyaráztam, mentegettem magam, elmondtam mit érzek. És miért, hogy kiderüljön, hogy így Ők már nem fogadnak el... Amandának és Feliciának nem szoktam igazán magyarázni, és ők sem nekem mármint ezen értelemben. Vetinek (osztársam) se magyarázok, mégsem gondol haraggal rám.
'A hízelgő barátnak és az ócsárló ellenségnek nem kell hinni.'
Ehhez no comment.
A barátság első törvénye ez: barátainktól tisztességes dolgot kérjünk, s barátság címén csak tisztességes dolgot tegyünk. (Cicero)
A drága jó Cicero valamit nagyon tudhatott. Például nem volt tisztességes Katitól azt kérni, hogy ártsam bele magamat az ő és egy pasi kapcsolatába... Vagy az sem volt az, hogy le kellett mondanom barátokról néhány másikért.
'Barátunk szemrehányó panaszát, még ha történetesen alaptalan volna is, ne vegyük közönyösen, hanem inkább kíséreljük meg a régi bizalmas viszony helyreállítását. (Marcus Aurelius)'
Hm-hm-hm-hm... Ajánlanám figyelmébe azoknak, akik úgysem jönnek ide.
'...minden barátságot a legnagyobb lelkiismeretességgel s becsülettel kell megőriznünk, de különösen azt, amely ellenségeskedés után állt jóakarattal helyre. (Grotius)'
Igen, igen, jól látjátok ez vonatkozik a két macsomra. Bár előbb barátság utána ellenségeskedés és megin barátság. Kicsit lightosabb értelemben, mint ahogy az idézet fogalmaz.
„Vajon a szerelem, vagy általában, vajon a barátság nem jelent e mindig előíéletet a többiekkel, a nem szeretettekkel, a nem barátokkal szemben?"
Ulrich Matthias
Megintcsak ajánlott olvasmány. Előítéleteket viselek én is... de nem mentes ezektől senki sem szerintem.
" Ha a kígyó nem tudja levedleni a bőrét, elpusztul. Így jár az a szellem is, akit meggátolnak véleménye változtatásában; az ilyen szellem elsorvad."
Én is 'elpusztultam' volna, ha nem török ki? Talán, de legalábbis más ember lennék, és nem ilyen felszabadult.
"Csalódni kell hogy boldogok lehessünk,
Gyűlni tudni hogy újból szeressünk.
Kell tudni zokogni meg sírni,
Valakit megunni aztán visszahívni.
Csalódni százszor, csalódni ezerszer,
Hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer!"
Shakespeare
Shakespeare a kedvenceim közé tartozik. Valahogy mindig sikkerül megfognia a gondolatmenetemet. Én is ezt érzem, hogy csalódok-csalódok-csalódok, de talpra kell állnom, és továbbmenni, hogy megtaláljam a happy endet.
"Az tesz igazán erőssé, hogy képes vagy ilyen fájdalmat érezni." (J.K.Rowling)
Ezt Dumbledore mondja Harrynek, mikor Sirius halála után az igazgató dolgozószobájában Harry kiborul. Igaza van, hiszen ettől leszünk mi többek között emberek, hogy érzünk, és az érzéseinket egyedülállóan sokfélén tudjuk kifejezni.
'A félelem fájdalmat kelt. A fájdalom szenvedést, a szenvedés kéjt, a kéj örömet, az öröm kedvet, a kedv bátorságot, a bátorság tudást, a tudás felismerést, a felismerés félelmet. '
Felicia azt mondta, hogy ez neki nagyon tetszik. Folyamatában mutatja be az emberiség szenvedését, hiszen mi magunk tesszük ezt magunkkal, ez a mi keresztünk.
Nah ennyi volt a móka mára, bezárt Móka Miki tára, :) Szerintem még lesz több ilyen kis bejegyzésem is ;)
Cleo
