Tudom, hogy csak második lehetek. Tudom, hogy ez nem olyan fontos. Tudom, hogy csak elaludt, mert fáradt. Mellette nem aludna el csak ha halálosan fáradt. Kinek akarok bizonyítani és mit? Magamnak? De nem tudom, mit. Talán hogy felül tudok emelkedni mindenen, és képes vagyok jobb ember és jobb barát lenni. Aki megérdemel másokat. Talán nem kell mindenről tudnia másoknak. Talán rosszul tettem eddig is, hogy belementem M játékába is. Talán talán. Mit érezzek? Mit tegyek? Valaki mondja meg, milyen a normális. Szeretnék boldog lenni. Nagyon szseretnék. Tudom, hogy ez semmi a szomáliai éhezőkhöz képest. Hogy hálásnak kell lennem azért, amit kaptam. Az életemért, egy tetőért, ételért, hogy tanulhatok és hogy vannak szüleim, akik szeretnek. Vannak barátaim. Hálás is vagyok. De ott az a de. Nem értem magamat, miért nem elég ennyi? Miért kell több? Bár tudnám. Vagy bár beérném ezzel. Azt tudom, hogy valami nem jó. Valaminek másnak kéne lennie. De nem tudom megfejteni, mi.
Csak magamnak
2009.07.23. 00:33 Moonyfoot
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://cleomacs.blog.hu/api/trackback/id/tr786056725
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
