Általában van egy konkrét oka - ki nem mondott érzések, fájdalom, szerelem, csalódás, ami miatt én bloghoz fogok. Vagy valami mániákus idézet gyűjtés vagy érdekességek címen ez-az. De ma nem erről van szó. Egyszerűen csak írni szeretnék. Kicsit úgy, mint ahogyan azt aszürrealisták képzelték: korlátok nélkül, szabad folyást engedve a gondolatoknak.
Ma magyaron József Attilába kezdtünk bele. Éppen csak belekezdtünk, én máris éreztem, hogy jó barátságban leszek a költővel és a műveivel. Két rövidk vers is elég volt, hogy kitaláljam, én József Attilát akarok húzni érettségin. Az egész érzés, ami bennem támadt... Nem szomorú, nem szánakozó, sokkal inkább magamra ismerek egyes vonásaiban. Kezdeti versek, próbálkozások, eljutni Atól Big. Szép fokozatosan találni meg az egyéni hangot. Szóval közel áll hozzám :) És még egy darabig őt vesszük, úgyhogykivételesen várom már az irodalomórákat:D
Kevésbé a holnapot egy szempontból... töri 9.es anyag. Brr, mindig utálom. Most éppen köztársasági róma és egyeduralom kialakulása. Meg tesi... és filó (nah utóbbitól aztán falat kaparok meg vakolatot). De 3kor kapok a nyakamba egy Mirust, aki minden bizonnyal szó szerint a nyakamban landol és halálra ölel :D De azt ő szívja emg, mert akkor nincs sofőr, aki hozzánk hozza XD Ugyanis én leszek a sofőr :P Vigyázzatok, békéscsabaiak :P
Fáradt vagyok egéz héten, péntek óta nemaludtam ki magam rendesen XD. És most is kevés az esély rá. De majd halálomban ráérek aludni:p. Mostmár tényleg hamarosan megejtem a kiadós alvást, mert romlik a teljesítőképességem.
Life has rules. Play fair!
Asszem mára csak ennyi ^^
