Nah veszekedés megvolt, kibékülés megvolt. Bár nem állítom h taknyom nyálam össze nem folyt 
Lényeg már hogy uncsi Felicia meg Eliata meg halottak féle dumálás. Nem mndegy? Falrahányt borsó... Nem attól lesz vki felnőtt, h nagy szavakkal dobálózik, meg kijelenti h a másik kölök. Miért akar mindenki annyira felnőtt lenni? Én szeretek gyerek lenni. Kevesebb felelősség, még lehetőségem van egész sokat szórakozni, nem kell dolgoznom, bár a suli kábé egyenlő vele. Van őszi szünetem, amikor pihizhetek; eljárhatok táncra, fuvolára, zenekarra, úszásra; ökörködhetek egy csomót stb. Akkor minek felnőttnek lenni?
Az hogy felnőtten tudjak kezelni egy problémát megint más. Az már kényesebb téma, bár ha nem hibázok, nem is tanulok. Ahhoz, hogy kontrollálni tudjam az érzéseim és a reakcióim, ahhoz meg kell tudnom, hogy milyen vagyok ha rosszul reagálok, milyen következményei vannak, és ez nekem mennyire rossz. De ha mindezen túl vagy, akkor megkönnyebbülten nézhetz szembe a következő problémával.
Azt hiszem ennyi elég is. Pusszancs:
Cleo
